Könnyű kezelés
Az Európai Unió Vegyi Anyagokkal Kapcsolatos Jogszabályainak Keresője (angol rövidítése: EUCLEF) egy új, könnyen használható online keresőszolgáltatás. Ennek segítségével a vállalatok egyszerűen áttekinthetik a saját anyagaik szempontjából releváns uniós jogszabályokat, és meghatározhatják, hogy milyen jogi kötelezettségeik vannak ehhez kapcsolódóan. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) keresője, amelyet az Európai Bizottsággal és az iparral együttműködésben fejlesztett ki, már jelenleg is 40 uniós jogszabályra kiterjedő szolgáltatást nyújt, és ez a szám a jövőben várhatóan tovább növekszik majd.
Ha egy vállalkozás vegyi anyagokat gyárt, használ fel vagy forgalmaz az EU-ban, akkor meg kell felelnie a vonatkozó uniós jogi szabályozásnak, amely több jogszabályt is magában foglal. Az EUCLEF ezeknek a vállalatoknak – különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak – nyújt segítséget abban, hogy pontosan beazonosíthassák az alkalmazandó előírásokat, azáltal, hogy a különböző releváns jogszabályokról és szabályozási folyamatokról egy helyen gyűjt naprakész információkat.
Az EUCLEF révén az érintett vállalatok a ez eddigi, REACH, CLP, BPR és PIC rendeletekkel, valamint a CAD és CMD irányelvekkel kapcsolatos információkon túl jóval szélesebb körű jogszabályi információkhoz férhetnek hozzá a kozmetikai termékek, a peszticidek, a hulladékok, a játékbiztonság, valamint az élelmiszer-biztonság és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok területén.
Az EUCLEF tartalma integráns részét képezi az ECHA ’INFORMÁCIÓK A VEGYI ANYAGOKRÓL’-portáljának. Ahogy az eddigiekben is, amikor nevük, EC vagy CAS számuk alapján keresünk egy anyagot az Ügynökség kezdőoldalán található keresőben, a keresés eredményeként egy úgynevezett infokártyát kapunk, amennyiben az adatbázisban rendelkezésre áll ilyen az adott anyagról. Ez az infokártya többek között az anyag veszélyességi osztályozásáról és címkézéséről (ha van ilyen), uniós gyártásáról, behozatalának és felhasználásának részleteiről nyújt információkat. Ezek az információk egészülnek ki az adott anyag szempontjából releváns jogszabályokkal, de az EUCLEF felületén lehetőség van a jogszabály szerinti keresésre is, ahol áttekinthetjük azok hatályát, a mentességeket, szabályozási tevékenységeket, kötelezettségeket és az érintett anyagok körét is.
Az ECHA tervei szerint a következő években tovább fogja fejleszteni szolgáltatását, további uniós jogszabályok hozzáadásával, és az ECHA weboldalain elérhető információk bővítésével, például az egyes tagállamok nemzeti foglalkozási expozíciós és kibocsátási határértékeire vonatkozó információkkal.
Forrás: ECHA
Módosultak a méregközponti vészhelyzeti reagálást és a megelőző intézkedéseket érintő információs jogszabályi előírások, néhány speciális termékcsoport esetében.
A vészhelyzetre való reagálással és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos harmonizált információkra vonatkozó követelményeket az 1272/2008/EK (CLP) rendelet VIII. melléklet sorolja fel, amely melléklet 2020. november 14-i hatállyal módosításra került. Ez a második módosítás az ipar által jelzett, a vállalatok adminisztratív terheire vonatkozó aggályokat kezeli, miközben továbbra is megfelel a méregközpontok információs igényeinek/követelményeinek.
A bejelentésben szereplő információk köre az alábbi változásokkal bővült:
Problémát jelentett az a helyzet, amikor nagyon hasonló összetevőket használnak egy keverékben, és nem ismert, hogy egy adott időpontban forgalomba hozott keverékben a hasonló összetevők közül melyik van jelen. Erre kínál megoldást a helyettesítő összetevők csoportja (angolul: interchangeable component group, ICG), amelyben az összetevők, bár különbözőek, de toxikológiailag kellően hasonlóak ahhoz, hogy egy csoportba rendezhetők legyenek bizonyos előírások mentén, ha az összetevők veszélyessége ugyanaz, valamint a végső keverék veszélyessége és a kiegészítő információk megegyeznek mindegyik összetevő alkalmazása esetén.
A szabványos formulának megfelelő összetételű keverékeknél, amelyek esetében problémát okozott, hogy a folyamatos előállítás során az összetevők nagy változékonyságúak vagy ismeretlen összetételűek, a keverék egy vagy több összetevőjének azonosítását és koncentrációját a szabványos formulában alkalmazottak alapján is meg lehet adni. Ilyen szabványosított formulákat alkalmaznak a cement, gipsz, készbeton esetében.
A fentiekhez hasonló okokból bizonyos meghatározott üzemanyagok esetében elegendő benyújtani a keverék 1907/2006/EK (REACH) rendelet II. melléklete szerint összeállított biztonsági adatlapján felsorolt összetevők azonosítását és koncentrációját.
Az értékesítés helyén számos, igény szerint kevert festék készíthető („egyedileg kikevert festékek”), és ez a kiskereskedők részéről nagyszámú bejelentést és UFI-k (egyedi formulaazonosító) generálást vont volna maga után. A módosítással magukat az egyedileg kikevert festékeket nem kell bejelenteni, viszont a veszélyes komponensek UFI-jait (a koncentrációs küszöbérték túllépése esetén) fel kell tüntetni a terméken.
Forrás: ECHA
További információ: (linket majd cserélni kell, amikor megjelenik az új publikáció)
A rendkívül nehezen lebomló mikroműanyagok a környezetbe kerülve felhalmozódnak az állatokban, főként a halakban és kagylókban, és ezen keresztül élelmiszerként fogyasztva, vagy akár közvetlenül is az emberi szervezetbe is bekerülnek. Ezeket az anyagokat számos területen használják, például a kozmetikai iparban alkalmazott „mikrogyöngyökként”, a lemosható kozmetikai termékekben, ahol a mikroműanyagok bőrradírként és fényezőanyagként funkcionálnak. Emellett olyan műanyag termékekből is a környezetbe kerülhetnek mikroműanyag-részecskék, mint amilyen a sportpályák kialakításánál gyakran alkalmazott műfüves felületborítás töltőanyaga.
2019 januárjában az ECHA széles körű korlátozást javasolt az EU/EGT piacán forgalomba hozott termékekben lévő, szándékosan hozzáadott mikroműanyagok felhasználására, a környezetszennyezés elkerülése, csökkentése érdekében. Jelenleg a szándékosan hozzáadott mikroműanyagok kibocsátása az EU/EGT-ben becslések szerint évente körülbelül 42 000 tonna. A műfüves gyepekhez használt töltőanyagból származó további kibocsátás évi 16 000 tonnát tehet ki. A javasolt korlátozás hosszú távon megakadályozza a kibocsátás több mint 90%-át.
A korlátozási javaslatot az EU műanyag stratégiájának keretében dolgozták ki, amelynek célja a körforgásos (műanyag-)gazdaság és a 2030-ig szóló fenntartható fejlődési célok, a globális éghajlati kötelezettségvállalások és az EU iparpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása.
Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelési bizottsága (RAC) támogatja a mikroműanyagok felhasználásának korlátozási javaslatát, és szigorúbb kritériumokat ajánl a biológiailag lebontható polimerekre. A javaslat korlátozná az EU/Európai Gazdasági Térség piacára kerülő termékekhez 0,01 tömegszázalékot meghaladó koncentrációban szándékosan hozzáadott mikroműanyagok használatát, emellett fontos a konkrét vizsgálati módszerek és kritériumok meghatározása a biológiailag lebontható polimerek azonosítására. A műfüves gyepekhez töltőanyagként használt mikroműanyagok esetében hatéves átmeneti időszakot követően teljes tilalmat javasolnak, mivel csak kevés információ áll rendelkezésre a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságát illetően, és a tilalom ezeknél az intézkedéseknél is hatékonyabb eszköz a környezeti kibocsátás hosszú távú megelőzésében, költsége ugyanakkor jelentősebb.
A mikroműanyag fogalmának meghatározását illetően, az ECHA a 100 nanométeres mérethatárt javasolta, mivel a mikroműanyagok termékekben (azaz keverékekben) való kimutatására szolgáló analitikai módszerek még fejlesztés alatt állnak.
Az ECHA társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága (SEAC) is támogatja a korlátozási javaslatot; annak tág hatályát és a különféle termékcsoportokra vonatkozó átmeneti időszakokat, amelyek időt biztosítanak az érintett vállalatok felkészüléséhez. Megállapította továbbá, hogy a mikroműanyagok által okozott szennyezés visszafordíthatatlan, és a kibocsátás csökkentésére irányuló korai fellépés előnyös lehetne a társadalom számára.
A két említett bizottság összevont véleménye várhatóan 2020 végére nyeri el végleges formáját, és ezt követően, komitológiai eljárás keretében kerül majd sor az uniós szintű korlátozás véglegesítésére.
Forrás: ECHA
További információ:
A különös aggodalomra okot adó anyagok (SVHC) jelöltlistája idén eddig három reprodukciót károsító és egy endokrin rendszert károsító anyaggal bővült. A Jelöltlista jelenleg 209 olyan anyagot tartalmaz, amelyek súlyosan káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre: nagy részük rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, és sokuknak más számos veszélyes tulajdonsága van. A „jelölt” szó arra utal, hogy ezeket az anyagokat a jövőben felvehetik az 1907/2006/EK (REACH) rendelet engedélyköteles anyagokat tartalmazó XIV. mellékletébe, ami azt jelenti, hogy az ipari szereplőknek már uniós engedélyt kell kérniük, ha tovább kívánják használni azokat, amíg – veszélytelenebb alternatívákkal felváltva – kivezetésre nem kerülnek végül az EU piacáról.
Az újonnan felvett anyagok közül az endokrin rendszert károsító anyagot fogyasztási cikkekben, például kozmetikumokban használják, míg a három másik anyagot ipari folyamatokban alkalmazzák, polimerek, bevonók, műanyagok előállításánál.
Az érintett vállalatokat arra ösztönzik, hogy ellenőrizzék az anyagaikhoz kapcsolódó jogi kötelezettségeiket, mindenekelőtt azt az előírást, amely szerint a Jelöltlistán szereplő bármely anyagot 0,1 tömegszázalékot elérő mennyiségben tartalmazó árucikkek szállítóinak elegendő információval kell ellátnia a termékét átvevő vevőit, a biztonságos használat lehetővé tétele érdekében. Ezen felül 2021 januárjától a vállalatoknak jelenteniük kell SVHC-kat tartalmazó árucikkeiket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) ’SCIP’ adatbázisába is, amely az azokban található különös aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatosan tartalmaz majd információkat. Az adatbázis célja, hogy az ilyen veszélyes anyagokat magukban foglaló árucikkekről áttekinthető információt biztosítson, az adott árucikk teljes „életciklusának” figyelembe vételével.
EC szám: 214-012-0 CAS szám: 1072-63-5
veszély: reprodukciót károsító
EC szám: 211-765-7 CAS szám: 693-98-1
veszély: reprodukciót károsító
EC szám: 245-152-0 CAS szám: 22673-19-4
veszély: reprodukciót károsító
EC szám: 202-318-7 CAS szám: 94-26-8
veszély: endokrin rendszert károsító
A Jelöltlistán szereplő anyagokat tartalmazó árucikkek importőreinek és gyártóinak az anyagok listára való felvételétől (a fenti anyagok esetében 2020. június 25-től) számított hat hónapon belül értesíteniük kell az ECHA-t.
A kötelezettségekről és a kapcsolódó eszközökről további információk az ECHA alábbi linkekre kattintva elérhető weboldalain találhatók.
Forrás: ECHA
További információ:
A különös aggodalomra okot adó anyagok jelöltlistája
A Jelöltlistára való felvételből származó kötelezettségek összefoglalása
Az árucikkekben található anyagok bejelentése
Az árucikkekben található különös aggodalomra okot adó anyagok SCIP adatbázisa
A bórax (más néven nátrium-tetraborát vagy dinátrium-tetraborát) elnevezésű, természetben is előforduló vegyi anyag megtalálható bizonyos tisztítószerekben, gyom-, illetve rovarirtókban, por formájában fellelhető bioboltokban, webáruházakban, illetve bóraxot tartalmazhat a manapság igen nagy népszerűségnek örvendő gyermekjáték, a slime is.
Azonban sokan nem tudják, hogy a bórax nagy mennyiségben lenyelve mérgezési tüneteket okoz, többek között hasmenést, hányást, hasi fájdalmakat, görcsöket, akár vesekárosodást is, illetve bizonyítottan károsíthatja a termékenységet, terhesség esetén pedig a születendő gyermeket is.
A bórax ezen tulajdonságai miatt egy meghatározott koncentráció felett az Európai Unió 2012 óta tiltja az anyag forgalmazását és felhasználását a lakosság számára az ún. REACH rendeletben (XVII. melléklet 30-as tétel és 6. függelék).[1]
A lakosság körében az utóbbi években fokozott érdeklődés mutatkozott a házi készítésű slime-ok iránt, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ Kémiai Biztonsági és Kompetens Hatósági Főosztálya által meghatározott 2019. évi kiemelt munkatervi feladatok között szerepelt a bórax lakossági forgalmazásának hatósági ellenőrzése is. Az év során összesen 518 ellenőrzés történt, és ezek közül tíz esetben kellett eljárást indítani bórax, illetve bórax tartalmú termék illegális forgalmazása miatt.
Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy ne vásároljanak bóraxot, és az esetleges mérgezés vagy annak gyanúja esetén hívják a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat éjjel-nappal hívható ingyenes számát (06-80-201-199), ahol a várható tünetekről, az alkalmazandó elsősegélyről, valamint az orvosi ellátás szükségességéről adnak felvilágosítást. Ezen felül amennyiben bórax árusítását tapasztalják, értesítsék az ügyben illetékes fővárosi/megyei Kormányhivatalok kerületi/járási Hivatalainak Népegészségügyi Osztályát.
[1]Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (https://eur-lex.europa.eu/legal-content/hu/TXT/HTML/?uri=CELEX:02006R1907-20200227&from=EN#tocId636)
Az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (REACH rendelet) értelmében az 1 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy behozott vegyi anyagokat regisztrálni kell, amelynek keretében a cégeknek be kell nyújtani az adott mennyiséghez meghatározott információs követelményeket, vizsgálati eredményeket az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) részére. A rendelet 44-48. cikke szerinti anyagértékelés célja az emberi egészséggel, illetve környezettel kapcsolatban aggodalomra okot adó anyagok mélyreható elemzése a regisztráció során benyújtott dokumentáció és irodalmi adatok alapján. Az elemzés kimenetele alapjául szolgálhat uniós szintű kockázatkezelési intézkedéseknek.
Az ún. közösségi gördülő cselekvési terv (CoRAP) tartalmazza az értékelendő vegyi anyagokat, amelyek az ECHA és a tagállamok javaslatára kerülnek fel a listára (ennek szempontjai a veszélyességre és expozícióra vonatkozó információk, illetve az anyag mennyisége). A gördülő cselekvési terv három évet foglal magába és évente kerül aktualizálásra, amelynek során új anyagok felvételére van lehetőség.
Az anyagértékelést a tagállami kompetens hatóságok végzik, és ehhez a CoRAP kihirdetését követően 12 hónap áll rendelkezésükre. Számos esetben az anyagok értékelése során kiegészítő információk benyújtását írják elő az adott anyag regisztrálója számára. A rendelkezésre álló információk alapján az értékelő tagállam megvizsgálja, hogy az anyag veszélyessége indokolja-e kockázatkezelő intézkedések meghozatalát.
Az értékelést követően az alábbi kockázatkezelő intézkedésekre kerülhet sor:
Az engedélyezési eljárás célja, hogy az emberi egészségre vagy környezetre különösen káros anyagokat fokozatosan kivezessék a piacról megfelelő helyettesítő anyag kifejlesztésével. Amíg azonban ez nem áll rendelkezésre, a cégeknek engedélykérelmet kell benyújtaniuk, hogy az anyagot továbbra is használhassák.
A korlátozási eljárás során az anyag gyártását, forgalmazását és felhasználását bizonyos feltételek mellett korlátozzák. A szabályozás érintheti az adott anyag összes, vagy csak néhány specifikus felhasználását. Jelenthet csak a lakossági forgalomba hozatalra vonatkozó tiltást, vagy meghatározhat határértékeket az anyagnak az adott terméktípusban engedélyezett előfordulására.
Harmonizált osztályozás és címkézés esetén az anyagok adott veszélyességének osztályozásáról és címkézéséről uniós szinten születik döntés, és minden kötelezettnek ennek megfelelően kell osztályoznia és címkéznie a forgalomba hozott terméket.
A fentebb felsoroltakon kívül egyéb nemzeti vagy uniós szintű intézkedés is javasolható, pl. foglalkozás-egészségügyi határérték megállapítása.
A Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) működő REACH Kompetens Hatóság által Magyarország eddig öt vegyi anyag értékelését végezte el, és egy anyag értékelése folyamatban van:
Év / anyag |
Feltételezett kockázatok / aggodalmak |
Kimenetel |
2012, tributil-foszfát |
Feltételezett karcinogén és mutagén hatás, célszervi toxicitás, neurotoxicitás, fejlődési toxicitás. |
Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés. |
2013, 1,2-diklórbenzol |
Feltételezett karcinogén és mutagén hatás, fejlődési toxicitás célszervi toxicitás, bioakkumuláció. |
Lezárult. Javaslat harmonizált osztályozás szükségességére (célszervi toxicitás (máj), bőrszenzibilizáció) |
2014, dinátrium-diszulfit |
Feltételezett mutagén, szenzibilizáló. |
Lezárult. Javaslat harmonizált osztályozás szükségességére (célszervi toxicitás (légúti irritáció)). |
2015, 2,2’-oxidietanol |
Feltételezett karcinogén és mutagén, célszervi toxicitás. |
Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés. |
2017, n-butanol |
Feltételezett reproduktív toxicitás. |
Lezárult. Nem szükséges uniós szintű intézkedés. |
2019, nátrium-klorit |
Feltételezett mutagenitás, reproduktív toxicitás. |
Felfüggesztésre került, amíg a dosszié értékelés során feltárt adathiányok pótlásra kerülnek. |
Számos EU-tagállam jelezte az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Bizottság felé, hogy a COVID-19 járvány nyomán megnövekedett a piacra kerülő nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma.
A fertőtlenítők iránti magas kereslet a COVID-19 elleni küzdelemben új gyártókat és beszállítókat vonzott a piacra. Ezek a vállalatok azonban nem feltétlenül rendelkeznek előzetes ismeretekkel az alkalmazandó jogszabályokról, és bár sokan jóhiszeműen járnak el, és felhasználják az ECHA és a nemzeti hatóságok által nyújtott segítséget, mégis úgy tűnik, hogy vannak, akik csupán kihasználják a jelenlegi helyzetet.
20 EU-tagállam piacain 2020 márciusa óta növekszik a nem megfelelő (kéz)fertőtlenítők száma, olyan esetekről számolva be, amelyekben a termékek nem rendelkeztek a szükséges engedéllyel vagy nem rendelkeztek a veszélyességet jelölő címkézéssel. Számos ország jelezte azt is, hogy olyan termékeket találtak, amelyek állítólag fertőtlenítő hatásúak voltak, de összetételük nem volt elég hatékony vírusok ellen, például a virucid hatású hatóanyagok elégtelen koncentrációja miatt.
Amikor a tagállamok úgy ítélik meg, hogy ezek a termékek súlyos veszélyt jelentenek mind a szakmai felhasználók, mind a fogyasztók egészségére, a nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszerében (RAPEX) jelzik az ezekkel szemben hozott intézkedéseket, biztosítva az egységes EU-piac biztonságosságát és felhívva a közvélemény figyelmét ezekre a termékekre. A hatóságok intézkedései emellett magukban foglalják a bírságokat és a termékek kivonását a piacról.
– Az ECHA összegyűjti a tagállami hatóságok visszajelzéseit a konkrét problémákról és a sürgős kérdésekről, amelyeket tisztázni kell a nemzeti szinten történő ellenőrzés támogatása érdekében – mondta el Erwin Annys, az ECHA osztályvezetője.
További információ:
Safety Gate: a veszélyes nem élelmiszer jellegű termékek riasztási rendszere [EN]