Közegészségügyi útmutató szaunák, gőzkamrák (gőzfürdők) létesítéséhez, üzemeltetéséhez és ellenőrzéséhez
1) Háttér
A szaunák, illetve gőzkamrák (gőzfürdők) egyre nagyobb népszerűségnek örvendő szabadidős, rekreációs tevékenységet és egészségügyi szolgáltatást nyújtó szórakoztató helyszínek. Megtalálhatók közhasználatú fürdőkben, sportközpontokban, szépségszalonokban, fitness termekben vagy működhetnek önállóan is. Működésükből, üzemeltetésükből és felhasználási módjukból adódóan közegészségügyi kockázatot is jelenthetnek, ezért helyes üzemeltetésük és felügyeletük kiemelten fontos.
2023. november 20-án kihirdetésre került a közhasználatú fürdők létesítéséről és üzemeltetéséről szóló 510/2023 (XI.20.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet), melynek a közhasználatú fürdők üzemeltetésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezései 2024. március 19-én léptek hatályba. A Kormányrendelet hatálya kiterjed minden közhasználatú fürdőre, szaunára és gőzkamrára (gőzfürdőre).
A Kormányrendelet alapján közhasználatú fürdő: bármely, legalább egy fürdési célú létesítményt tartalmazó nyilvános szolgáltatóegység, mely nem kizárólag a tulajdonos, a bérlő, az üzemeltető és azok családtagjai, nemfizető alkalmi vendégei által, hanem bárki vagy egy meghatározott csoport által vehető igénybe, függetlenül attól, hogy az igénybe vevők fizetnek-e a belépésért vagy nem. Fürdési célú létesítmény azon nem higiéniai célokat szolgáló fürdési lehetőséget biztosító medence, kád és nem medencés jellegű fürdési, szórakoztatási lehetőséget biztosító létesítmény, amelyben a fürdőzők a fürdővízzel vagy az abból képződő aeroszollal kerülhetnek érintkezésbe, továbbá a szaunához és gőzfürdőhöz kapcsolódó vizes létesítmények. A közhasználatú fürdőket a Kormányrendelet a tevékenység módja, és ezáltal a fürdőzőket érő kockázat alapján sorolja három típusba. A fentiek alapján a szaunák, gőzkamrák és a kapcsolódó vizes létesítményei fürdési célú létesítménynek, a szaunák, gőzkamrák közhasználatú fürdőnek minősülnek. A kizárólag szauna, gőzkamra és az ezekhez tartozó hűtési célú létesítmények üzemeltetését önállóan végző egységek, az ún. szaunaparkok, gőzkamraparkok 2/a típusú közhasználatú fürdőnek minősülnek. Azon egységek, melyek fő tevékenységük mellett szaunát, gőzkamrát is üzemeltetnek fő tevékenységük alapján kerülnek besorolásra, azaz 1-es, 2/a vagy 2/b típusú közhasználatú fürdőnek minősülhetnek.
A gőzkamrák és szaunák vizes létesítményei esetében a legnagyobb közegészségügyi kockázatot a vízben előforduló kórokozók által okozott fertőző, elsősorban hányásos-hasmenéses megbetegedések jelentik.
A szaunák, gőzkamrák közegészségügyi felügyeletét a szauna, gőzkamra helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (továbbiakban: járási hivatal) látja el.
A szaunák, gőzkamrák műszaki vezetője (főmérnök, műszaki igazgató stb.) legalább középfokú (műszaki) végzettséggel, valamint 1-es 2/a típusú közhasználatú fürdő esetén 3 év közhasználatú fürdőben szerzett gyakorlattal kell rendelkezzen. A szaunában és gőzfürdőben programok szervezése kizárólag szaunamesteri végzettséggel rendelkező személy koordinálása mellett végezhető. Szaunamesterként csak szaunamester oktatással vagy képzéssel rendelkező munkavállaló foglalkoztatható; szaunakezelő tevékenység végzéséhez az MSZ EN 15288-2 szabvány vagy az azt helyettesítő szabványnak megfelelő, az üzemeltető által elvégzett írásban dokumentált belső vagy külső továbbképzés szükséges.
2) Szaunák, gőzkamrák és vizes létesítményeik létesítése
Szauna, gőzkamra létesítésének minősül az építés, bővítés, valamint a benne lévő fürdési célú létesítmények átalakítása és felújítása a bővítés, átalakítás és felújítás mértékében, továbbá a magán szauna, gőzkamra közhasználatúvá átalakítása.
A szaunáknak, gőzkamráknak és vizes létesítményeiknek tervezési, biztonsági és közegészségügyi szempontból meg kell felelni a vonatkozó hatályos műszaki szabványoknak. A vizes létesítmények létesítéséhez kapcsolódó szabványok listáját jelen útmutató 1. számú melléklete tartalmazza.
A szauna, gőzkamra üzemeltetője köteles közegészségügyi-technológiai szabályzatot készíteni, melyben a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek személyi feltételeit rögzíti.
A szauna, gőzkamra üzemeltetője köteles a közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzíteni a szauna, gőzkamra megengedett egyidejű legnagyobb terhelését. Az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a szauna, gőzkamra egyidejűleg tartózkodó személyek száma mindenkor megállapítható legyen, felelős azért, hogy a vendégek száma a megengedett egyidejű terhelést ne lépje túl. A szauna, gőzkamra megengedett egyidejű terhelését a szauna, gőzkamra területéből úgy kell meghatározni, hogy 1főre legalább 1,5m2 terület jusson. A számítás során figyelembe vett területbe a közlekedésre kijelölt területek, folyosók nem számíthatók bele, amennyiben azok szélessége nem éri el a 4 métert. Csökkenteni kell a szauna, gőzkamra megengedhető terhelését minden – ideiglenesen vagy véglegesen – üzemen kívül lévő területből számított létszámmal.
A szaunák, gőzkamrák közegészségügyi technológiai szabályzatának tartalmát a közhasználatú fürdő típusától függően a Kormányrendelet 2. melléklet 1. pontja tartalmazza. A 2024. március 19-én már üzemelő szaunák, gőzkamrák közegészségügyi technológiai szabályzatát, 2026. március 19-ig kell elkészítenie az üzemeltetőnek.
A szauna, gőzkamra létesítése előtt a közegészségügyi-technológiai szabályzatát megfelelőségének előzetes igazolására a járási hivatalnak szükséges benyújtani, majd az üzemeltetés megkezdésekor az aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzatot a járási hivatallal szükséges jóváhagyatni.
Szezonálisan üzemelő szauna, gőzkamra esetén az üzemeltetőnek előzetesen, legalább egy hónappal korábban tájékoztatnia kell a járási hivatalt a tervezett nyitás időpontjáról.
Szauna, gőzkamra létesítés műszaki feltételei
A szaunák, gőzkamrák belső felületének sima, könnyen takaríthatónak kell lennie. Biztosítani szükséges a tisztántarthatóság és fertőtleníthetőség műszaki feltételeit.
A szaunák, gőzkamrák közelében ivóvizes kézmosási lehetőséget, valamint illemhelyet kell biztosítani, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján, a várható vendégszámnak megfelelően. Biztosítani kell a folyamatos és ingyenes WC-papír-ellátást, és legalább az illemhelyek számának harmadát kitevő számú, folyékony szappannal feltöltött adagolókkal felszerelt kézmosót.
A szaunák, gőzkamrák közelében továbbá tisztasági zuhanyt, és ha az hideg vizet nem biztosít, a test lehűlését biztosító berendezést, vagy merülőmedencét (vagy egyéb a test lehűlését szolgáló medencét, továbbiakban együttesen merülőmedence) kell biztosítani. Az 1-es típusú, valamint a 6 fő befogadóképesség feletti medencés jellegű fürdési célú létesítménnyel rendelkező 2/a típusú közhasználatú fürdőkben a tisztasági zuhanyok minimális száma 7-50 fő befogadóképességű szauna, gőzkamra esetén nemenként 2db. Tisztasági zuhanynak az a zuhany minősül, mely nemenként elkülönített, belátástól elzárt, fürdőruha nélküli szappanos mosakodásra alkalmas.
A szauna, gőzkamra egyidejű befogadóképességének megfelelő számú öltözőszekrénynek, vagy egyéni tárolónak kell rendelkezésre állnia.
A szaunák, gőzkamrák területén a látogatottságnak és a terület nagyságának megfelelő számú zárt szemétgyűjtő tartályt kell elhelyezni.
A szauna és gőzfürdő helyiségekben hőmérők és időmérők biztosítása kötelező.
A szauna és gőzkamra helyiségekben gondoskodni kell a megfelelő szellőzés biztosításáról. A megfelelő levegőminőség biztosítására az üzemeltető köteles gondoskodni a kellő mértékű légcseréről, mely biztosítja komfortos levegőhőmérsékletet a pihenőterületen, de a felületek (falak, szerkezeti elemek, eszközök, bútorok stb.) penészedése megelőzhető.
A szauna és gőzkamra helyiségek ajtajának kifelé kell nyílnia és könnyen nyithatónak kell lennie, tömör ajtó esetén az ajtónak átlátszó betekintőnyílással kell rendelkeznie.
A szauna-, gőzkamra helyiségekben az üzemeltető köteles gondoskodni vészjelző berendezés elhelyezéséről.
A szaunák, gőzkamrák közlekedésre használt felületeit csúszásmentesen kell kialakítani. A lábrácsok gumiból, műanyagból vagy fából készülhetnek.
2023. március 19-én már üzemelő 2/b típusú közhasználatú fürdők szaunáinak, vagy gőzkamráinak a fenti műszaki követelményeknek 2026. december 31-ig kell megfeleljenek.
Merülőmedence létesítés műszaki feltételei
A szaunák, gőzkamrák merülőmedencéi az MSZ 15234 és az MSZ 15236 szabványok előírásainak megfelelő vagy azzal egyenértékű vízelvezetéssel és szűrő-forgató vízkezelő technológiával létesíthetők. A vízkezelő vegyszerek adagolásakor törekedni kell az automata vegyszeradagolók használatára. Az 1-es és a 2/a típusú közhasználatú fürdőkben vegyszeradagolást automata vegyszeradagoló használatával kell végezni, kézi adagolás csak kivételes esetekben alkalmazható. Az újonnan létesülő medencés elemek technológiájának ellenőrzésére legalább kéthetes, terhelés nélküli próbaüzemet szükséges lefolytatni. A fürdővíz minőségét a próbaüzem alatt legalább két alkalommal és legalább egy hét különbséggel végzett, teljes körű tápvíz-, szűrtvíz- és medencevíz-vizsgálattal szükséges ellenőrizni. A próbaüzem eredményei alapján a merülőmedencére vonatkozó adatokat a közegészségügyi technológiai szabályzatban aktualizálni szükséges.
A szűrő-forgató rendszer és az élménygépészet csőrendszerét úgy kell tervezni, hogy ne legyenek benne pangó csőszakaszok, és az élményberendezések vezetékei teljesen leüríthetők legyenek. Az üzemeltetés során gondoskodni kell arról, hogy a nem állandóan üzemben lévő, vizet vagy levegőt szállító csőszakaszokon is rendszeres legyen a fertőtlenítőszert tartalmazó víz átáramlása. Biztosítani kell a kezelt víz folyamatos átáramoltatását vagy a csőszakaszok rendszeres kényszer üzembe helyezését a napi üzemkezdés előtt 15 perccel, és napközben is, legalább 3 óránkénti gyakorisággal. Folyamatosan, a csúcsterhelések időszakában is fenn kell tartani a megfelelő fertőtlenítőszer-koncentrációt.
Amennyiben a merülőmedence maximum 8 m3 térfogatú és 4 m2 felületű és hideg vizes, azaz 18 °C-nál nem melegebb, a merülőmedence töltő-ürítő üzemmódban is létesíthető. A töltő-ürítő üzemmódban üzemelő merülőmedencék esetén biztosítani szükséges, hogy a merülőmedence hidraulikai kialakítása megfeleljen az érvényes szabvány előírásainak.
A szaunák és gőzkamrák üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a vízzel érintkezésbe kerülő anyagok, termékek, a vízkezelési eljárások ne veszélyeztessék az emberi egészséget és a víz minőségét. Ennek érdekében a vízzel érintkező berendezések kialakítása során csak a Kormányrendelet alapján nyilvántartásba vett fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és engedélyezett fürdővízkezelő technológiák használhatóak fel, amelyek nem okozzák a víz minőségének romlását, és nem támogatják a mikroorganizmusok növekedését. A fürdővízzel érintkező anyagokat, termékeket, fürdővízkezelő technológiákat azok első hazai forgalmazójának kell a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnál (továbbiakban: NNGYK) nyilvántartásba vetetnie, illetve engedélyeztetnie. A nyilvántartásba vett anyagok és engedélyezett technológiák listája az NNGYK honlapján érhető el:
A fürdővízzel közvetlenül érintkező anyagok, termékek és engedélyezett fürdővízkezelő technológiák csak a nyilvántartásba vételben, valamint engedélyben szereplő feltételek betartásával használhatók fel, alkalmazhatók.
A szaunák, gőzkamrák vizes létesítményeinek, medencéinek elfolyó vizét - beleértve a szűrők visszamosó vizét (ahol releváns), vagy a zuhanyzók szennyvizét - szennyvízcsatornára kell vezetni. A fürdési célú létesítmények, medencék használt vize a befogadóra vonatkozó előírások betartásával, szükség esetén kezelés után vezethető el.
2023. március 19-én már üzemelő 2/b típusú közhasználatú fürdők szaunáinak, vagy gőzkamráinak a fenti műszaki követelményeknek 2026. december 31-ig kell megfelelniük.
Azon, 2024. március 19-én már üzemelő töltő-ürítő üzemmódban működő merülőmedencék esetén, melyek a Kormányrendelet alapján már csak szűrő-forgató berendezéssel üzemelhetnek (azaz >8 m3 térfogatúak vagy >4 m2 felületűek vagy 18 °C-nál melegebbek), a szűrő-forgató berendezést a következő felújításkor, vagy legkésőbb 2029. március 19-ig ki kell építeni.
Vízminőség, tápvíz követelményei
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetéséhez csak olyan víz használható, amely nem tartalmaz kórokozókat vagy fizikai, kémiai, biológiai, radiológiai anyagokat az emberi egészségre káros koncentrációban.
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetéséhez és a vizes létesítményeik, merülőmedencéik tápvizeként használható közműves ivóvíz, vagy egyedi kút vize, amennyiben természetes állapotában vagy vízkezelést követően megfelel az ivóvízminőségi követelményeknek. Közműves ivóvíz és egyedi kút/kutak vizének keverése csak a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített arányban és módon lehetséges, ahol a kevert víznek meg kell felelnie az ivóvízre vonatkozó minőségi követelményeknek.
Az ivóvízminőségi követelményeknek nem megfelelő minőségű egyedi kút vizének használatát a járási hivatal engedélyezheti (közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyási eljárása keretében), az NNGYK támogató szakhatósági állásfoglalása esetén, a szakhatósági állásfoglalásban rögzített feltételek mellett.
Egyedi kút használata esetén a kutak védelmére védőterületet kell létesíteni és fenntartani. A víznyerőhely védőterületének, védősávjának kialakítására és védőidom alkalmazására a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló rendelet rendelkezései az irányadóak.
Az egyedi kút vizét fertőtleníteni kell. Az egyedi kút tápvízként használt vizében megfelelő maradék fertőtlenítőszer szintet (0,5-2,0 mg/l szabad aktív klórszintet, vagy a 2. táblázat szerint azzal ekvivalens alternatív fertőtlenítőszer szintet) kell biztosítani.
Kockázatértékelés
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetőjének a fürdőzőket, felhasználókat érő veszélyek értékelésére, valamint azok csökkentési lehetőségeire vonatkozóan kockázatértékelést kell készítenie. A kockázatértékelés a közegészségügyi technológiai szabályzatba építve is elkészíthető. Amennyiben a szauna, gőzkamra, egyéb fürdési tevékenységet biztosító közhasználatú fürdő részeként üzemel, a szauna, gőzkamra kockázatértékelése a közhasználatú fürdő egységes kockázatértékelése részeként is elkészíthető.
A kockázatértékelést a szauna, gőzkamra üzemeltetője, vagy egy általa megbízott külső szakértő szervezet is elkészítheti.
A szaunák, gőzkamrák és a kapcsolódó vizes létesítmények kockázatértékelését 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdő esetén az MSZ EN 15288–2 vagy az azt helyettesítő újabb szabvány alapján, a 2/b típusú közhasználatú fürdők egyszerűsített kockázatértékelését az NNGYK által kidolgozott módszertani útmutató alapján kell elvégezni. A kockázatértékelésre vonatkozó módszertani útmutató az NNGYK honlapján elérhető.
A kockázatértékelést a folyamatosan üzemelő szaunák, gőzkamrák esetén az üzemeltetőnek évente felül kell vizsgálnia.
A kockázatértékelést a járási hivatal hagyja jóvá a közegészségügyi technológiai szabályzat jóváhagyásával együtt.
Újonnan létesülő szaunák, gőzkamrák kockázatértékelését a közegészségügyi technológiai szabályzattal együtt kell elkészíteni és jóváhagyatni. 2023. március 19-én már üzemelő szaunák, gőzkamrák kockázatértékelését az üzemeltető 2026. március 19-ig kell elkészítse.
A 20 és 50 °C közötti vizet tartalmazó, aeroszolképző elemek Legionella-fertőzési kockázatot jelentő közegnek minősülnek, így az ezeket alkalmazó létesítményeknek jogszabály szerinti Legionella-kockázatbecslést is kell készíteni. A kockázatbecslést évente vagy az egyes közegek üzemeltetését érintő változás esetén 30 napon belül felül kell vizsgálni.
3) Szaunák, gőzkamrák üzemeltetése
Általános szabályok
A szaunák, gőzkamrák kizárólag az illetékes járási hivatal által előzetesen jóváhagyott és az üzemeltetésnek megfelelően aktualizált közegészségügyi-technológiai szabályzat szerint üzemeltethetők.
Az üzemeltetőnek gondoskodnia kell a szauna és gőzkamra helységeinek és a kiszolgáló létesítmények napi takarításáról és fertőtlenítéséről. A helységeket nyitvatartási idő után naponta kell kitakarítani és az országos tisztifőorvos által engedélyezett fertőtlenítőszert tartalmazó oldattal fertőtleníteni. A vendégek által rendszeresen használt berendezési tárgyakat, így különösen a korlátokat, kapaszkodókat, a fürdővendégek pihenését szolgáló berendezési tárgyakat naponta egyszer fertőtlenítőszeres oldattal le kell mosni. A szauna, gőzkamra helységeit, medencéit úgy kell kitakarítani, hogy zsírcsík, egyéb szilárd szennyezés vagy lepedék a felületeken ne maradjon és fertőtlenített legyen. A fertőtlenítőszer alkalmazását követően, öblítéssel a fertőtlenítőszer-, zsíroldószer-maradékot el kell távolítani.
A szemétgyűjtők napi és szükség szerinti ürítéséről, takarításáról vagy a műanyag zsákok cseréjéről gondoskodni kell.
Az illemhelyeket tisztán kell tartani, és használatukat a szauna, gőzkamra szolgáltatásait igénybe vevő személy részére térítésmentesen, folyamatosan biztosítani kell.
A szauna, gőzfürdő műszaki állapotát az üzemeltetőnek rendszeresen kell ellenőriznie, szükség esetén gondoskodnia kell a karbantartásról. A karbantartás gyakoriságát a közegészségügyi technológiai szabályzatában rögzíteni kell.
A szaunák, gőzkamrák valamennyi helységének rágcsáló és rovarmentességéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.
A szaunák, gőzkamrák területére állat nem vihető be. A kiszolgáló helységekbe (öltöző, pihenő terület stb.) segítő kutya, vakvezető kutya bevihető, de a szauna, gőzkamra helységeibe, merülőmedencéibe, vizes létesítményeibe a segítő- és a vakvezető kutya sem mehet be.
Szaunát, gőzkamrát 14 év alatti gyermeknek nem javasolt használnia. A fürdővendégek egészségének, testi épségének és jó közérzetének védelme érdekében szaunát, gőzkamrát nem látogathatja fertőző betegségben szenvedő vagy nyílt sebbel rendelkező vagy ittas vagy kábítószer vagy bódító hatású gyógyszer hatása alatt álló személy. Az üzemeltető a szaunák, gőzkamrák használatára vonatkozóan a házirendben további korlátozásokat határozhat meg.
A szaunákban, gőzkamrákban az üzemeltető által biztosított textíliát csak fertőtlenítő mosás és vasalás után lehet újra használni.
A szaunák, gőzkamrák területén jól látható helyen, a látogatók számára olvasható betűméretben ki kell függeszteni a szauna, gőzkamra házirendjét, a baleset-, sérülés- vagy üzemzavar esetén értesítendő személy nevét és elérhetőségét. Az üzemeltető kifüggesztett tájékoztatóban köteles a vendégek figyelmét felhívni a szauna, gőzkamra általános üzemeltetési rendjére, a szauna, gőzkamra használata előtt kötelező tisztasági zuhany-használatra, továbbá arra, hogy a szolgáltatást csak saját felelősségére használhatják.
A szaunák üzemeltetése során biztosítani szükséges, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 100 °C-ot, gőzkabinok üzemeltetése során biztosítani szükséges, hogy a hőmérséklet ne haladja meg az 50 °C-ot.
Az 1-es típusú közhasználatú fürdő és a legalább 6 fő megengedett egyidejű legnagyobb terhelésű fürdők szaunái, gőzkamrái esetében a teljes nyitvatartási ideje alatt legalább 1 fő elsősegélynyújtási képzettséggel rendelkező személynek a helyszínen kell lennie. Az elsősegélyt nyújtó személy tartózkodási helyét a szauna, gőzkamra nagy forgalmú, vendégfogadásra kijelölt területein, helyiségeiben jól látható helyen ki kell függeszteni. Az elsősegély-nyújtó helyet/helyiséget jól láthatóan meg kell jelölni, és irányítótáblákkal jelezni. A szauna, gőzkamra közelében elsősegélynyújtó felszerelésnek kell rendelkezésre állnia. Az elsősegélynyújtó felszerelésnek, mentőládának tartalmaznia kell a rögzítés, sebellátás, betegellátás, ápolás, fertőzés elleni védelem, légútbiztosítás, lélegeztetés eszközeit és azt megfelelően jelölt és jól látható helyen kell tartani. Az elsősegélynyújtó felszerelés minimális tartalma:
- védőfelszerelés (gumikesztyű 2–3 pár, arc-, szemvédő 1 db);
- zsebmaszk vagy arcvédő (2–3 db 2 méretben);
- izolációs takaró (1 db);
- nyaki-gerinc rögzítő gallér (1 db állítható méretű);
- kötszer (steril mull-lap 10 db, steril „10” pólya 5 db, nem steril „10” pólya 5 db, steril „5” pólya 5 db, gyorstapaszok 2 doboz) javasolt továbbá égési kötszer tartása;
- fertőtlenítő oldat;
- ruha levágására alkalmas olló (1 db);
- amennyiben a szauna, vagy gőzkamra 1000 fő feletti befogadóképsségű közhasználatú fürdőben üzemel, a közhasználatú fürdőben rendelkezésre kell álljon AED (automata külső defibrillátor – 1 db, 1–1 felnőtt- és gyermek-elektródával) berendezés.
A mentőláda tartalmának ellenőrzéséről, a hiányzó és szavatossági időt meghaladó felszerelésbeli elemek pótlásáról, cseréjéről a szauna, gőzkamra üzemeltetője köteles gondoskodni.
A szaunák, gőzkamrák használatával összefüggő szabályokat a felhasználók biztonsága érdekében az üzemeltető házirendben rögzíti, amelyet a helyszínen jól látható helyen ki kell függeszteni.
Az üzemeltetőnek a balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetnie, súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy mentőt kell hívni.
A vendégek és alkalmazottak biztonságáról az üzemeltető a mindenkor érvényes szabvány, illetve az alkalmazottak esetén a munkavédelemről szóló jogszabály szerint köteles gondoskodni.
Nyitvatartási időben a szaunák, gőzkamrák, valamint a kapcsolódó vizes létesítmények folyamatos általános felügyeletéről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. A szauna, gőzkamra környezetében minden esetben biztosítani kell egy olyan felügyelő személy jelenlétét, aki bármilyen esemény kapcsán a fürdőzők számára elérhető és intézkedésre képes, de nem feladata a szauna, gőzkamra és a merülőmedencék folyamatos átlátása. 12 fő megengedett egyidejű legnagyobb terhelésű merülőmedence mellett fokozott felügyeletet kell biztosítani, azaz folyamatos jelenlétet, a medenceterület teljes átlátásával. A felügyeletre vonatkozó előírásokat az üzemeltető a közegészségügyi technológiai szabályzatban kell rögzítse. 2/b típusú közhasználatú fürdő szaunái esetén a biztonsági előírásokat az üzemeltetőnek a balesetveszély elkerülését figyelembe véve kell meghatároznia, és a közegészségügyi technológiai szabályzatban és a házirendben kell rögzítenie. Amennyiben fokozott sérülésveszély áll fenn, az illetékes járási hivatal előírása szerinti elsősegélynyújtó hely és mentőláda biztosítása kötelező.
Üzemnapló
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetőjének üzemnaplót kell vezetnie, melynek minimális tartalmát a közhasználatú fürdő típusától függően a Kormányrendelet 2. melléklet 2. pontja tartalmazza.
Merülőmedencék üzemeltetése
Általános előírások
A merülőmedencék mellett jól látható módon jelölni kell a víz hőfokát, a merülőmedence mélységét és a fürdőzők egyidejűleg megengedett maximális számát.
A szauna, gőzkamra helységekben és a merülőmedencéikben a fürdőzés ideje alatt mindennemű élelmiszer-fogyasztás tilos, az egyéb pihenő és kiszolgáló helységekre vonatkozóan a házirendben az üzemeltető szabhat meg további korlátozásokat.
A merülőmedencék kizárólag erre a célra szolgáló, gyorsan száradó, megfelelően tisztítható fürdőruhában vehetők igénybe. Utcai ruházat nem használható fürdőruhaként. A merülőmedencékre, továbbá a szauna és gőzfürdő helységeire ettől eltérő előírásokat, a szauna, gőzfürdő üzemeltetője a házirendben írhat elő.
A merülőmedencékbe nem szobatiszta gyermekek nem vihetők be.
Csak az üzemi vízszintig feltöltött és folyamatos túlfolyással működő, megfelelő hidraulikával rendelkező merülőmedence üzemeltethető.
Szűrő-forgató berendezéssel üzemelő merülő medence üzemeltetése
A forgatási teljesítmény meghatározása a terhelés függvényében számított maximumértékeket figyelembe véve, az érvényes szabványok előírásai alapján kell történjen.
Szűrő-forgató rendszer esetén a merülőmedencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de üzemidőben a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terheléskor sem lehet kevesebb óránként a vízfelületből számított legnagyobb terheléshez tartozó érték 50%-ánál. Üzemidőn kívül a medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége 50% alá is csökkenthető, amennyiben a megfelelő vízminőség a zavarosság folyamatos, online nyomon követésével igazolható. A szűrő-forgató rendszer üzemeltetése, a medencébe a tisztított víz folyamatos bevezetése üzemidőn kívül sem állítható le.
A merülőmedencét évente legalább kétszer teljesen le kell üríteni.
Maximum 4 m2 felületű és 8 m3 térfogatú hideg vizes, azaz 18 °C-nál nem melegebb merülőmedence esetében a szűrő-forgató berendezést úgy kell méretezni, hogy óránként legalább 1 alkalommal forduljon meg a merülőmedence vize.
A merülőmedencéket soron kívül le kell ereszteni, fertőtleníteni és takarítani ha:
- a vízminőség romlása olyan mértékű, hogy a szűrő-forgató berendezéssel gazdaságosan nem lehet helyreállítani, vagy
- a merülőmedence fenekén vagy falán szennyezés, azaz iszap, algabevonat rakódik le, és a megfelelő tisztítóberendezés hiánya vagy hibája miatt a tisztítás üzem közben nem oldható meg, vagy
- a fürdővíz rendkívüli fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződése esetén, valamint
- ha az illetékes járási hivatal elrendeli.
A merülőmedencék szerves vízszennyeződése, azaz széklettel, vérrel, hányadékkal történő szennyeződése esetén az MSZ EN 15288–2 szabvány előírásait kell követni.
Töltő-ürítő üzemű merülő medence üzemeltetése
Feltétel: kis méretű, maximum 8 m3 térfogatú és 4 m2 felületű hideg vizes, 18 °C-nál nem melegebb medence.
Töltő-ürítő üzemű merülőmedencék vizét naponta kétszer teljesen le kell cserélni.
A medencetérfogat 20%-ának megfelelő mennyiségű friss pótvíz bevezetése szükséges üzemóránként.
Minden fürdőzőre óránként legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a fürdési célú létesítmény napi összterhelése legfeljebb annyi fő lehet, ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terheléskor sem lehet kevesebb óránként a vízfelületből számított egyidejű legnagyobb terheléshez tartozó érték 30%-ánál. A folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött fürdési célú létesítmény térfogatának 50%-a is figyelembe vehető.
A merülőmedence hidraulikai kialakítása meg kell feleljen az érvényes szabvány előírásainak.
A merülőmedencéket soron kívül le kell ereszteni, fertőtleníteni és takarítani ha rendkívüli szennyezés, azaz hányadék, vér vagy széklet fordul elő.
Vízminőségi követelmények
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetőjének biztosítania kell, hogy a víz minősége ne jelentsen kockázatot a fürdőzők egészségére.
- A szaunák, gőzkamrák tápvíznek meg kell felelnie az 1. táblázat szerinti követelményeknek.
- A töltő-ürítő üzemmódban üzemeltetett merülőmedencék esetén a medencevíz minőségének meg kell felelnie a 2. táblázatban előírt medencevíz követelményeknek.
- Szűrő-forgató technológia alkalmazása esetén a medence vízminőségnek meg kell felelnie a 2. táblázat szerinti medencevíz követelményeknek. A szűrt víz - szűrő forgató berendezésből elvezetett kezelt víz – minősége meg kell feleljen a 2. táblázat szűrt vízre vonatkozó követelményeinek. A szűrő-forgató rendszerben üzemelő létesítmények szűrt vizét fertőtleníteni kell. A fertőtlenítéshez csak az országos tisztifőorvos által engedélyezett fürdővíz fertőtlenítőszer használható. A kezelt vízben megfelelő maradék fertőtlenítőszer szintet (0,5-2 mg/l szabad aktív klórszintet, vagy a 2. táblázat szerint azzal ekvivalens alternatív fertőtlenítőszer szintet) kell biztosítani.
Vízminőség ellenőrzés
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetője folyamatos üzemviteli ellenőrzéssel és önellenőrzés keretében, akkreditált laboratóriumi vízvizsgálatokkal rendszeresen ellenőriznie kell szaunák, gőzkamrák üzemeltetése során felhasznált, valamint a vizes létesítményekben lévő víz minőségét.
A vizsgálatokhoz a vízmintavételeket a létesítmény üzemideje alatt, átlagos terhelés mellett kell elvégezni. A Kormányrendelet előírásainak megfelelősége érdekében végzett vízminták elemzésére kizárólag az akkreditáló szerv által a fürdővízvizsgálatra akkreditált és az országos tisztifőorvos megbízásából az NNGYK által szervezett körvizsgálatokban évente és megfelelő eredménnyel részt vevő laboratórium bízható meg. A vizsgálati naplónak (mintavételi jegyzőkönyv, vizsgálati jegyzőkönyv) tartalmaznia kell a mintavétel időpontját, a vizsgált létesítményben a mintavétel alatt tartózkodók becsült számát.
A mikrobiológiai vizsgálat céljára történő mintavétel esetén a mintavétel előtt a mintázandó víz maradék fertőtlenítőszer tartalmát meg kell határozni. A mikrobiológiai vizsgálat céljára levett minta maradék fertőtlenítőszer tartalmát közömbösíteni kell. Amennyiben a maradék fertőtlenítőszer meghaladja a határérték kétszeresét, úgy a minta bakteriológiai vizsgálatra alkalmatlan, és pótminta levétele kötelező.
A tápvíz minőségét az 1. táblázatban szereplő paraméterekre évente kell vizsgáltatni.
1. táblázat A tápvíz minőségi követelményei
|
Paraméter |
Mértékegység |
Tápvíz határérték |
|
E. coli |
TKE/100 ml |
0 |
|
Pseudomonas aeruginosa |
TKE/100 ml |
0 |
|
Telepszám 37°C |
TKE/ml |
nincs szokatlan változás |
|
Legionella sp.1 |
TKE/100 ml |
0 |
|
Szabad aktív klór2 |
mg/l |
0,5-1,0 |
|
Hidrogén-peroxid3 |
mg/l |
20-50 |
|
Aktív oxigén (perszulfátok)4 |
mg/l |
3-8 |
|
Összes aktív bróm5 |
mg/l |
2,0-5,0 |
|
Klórdioxid6 |
mg/l |
0,3-0,6 |
|
Fajlagos elektromos vezetőképesség7 |
µS/cm |
2500 |
|
KOIps vagy KOIpl7 |
mg/l O2 |
5,0 |
|
TOC7 |
mg/l |
nincs szokatlan változás |
|
Klorid7 |
mg/l |
250 |
TKE: telepképző egység
1 20 °C-nál melegebb vizű, aeroszolképző elemek esetén vizsgálandó
2 szabad klór hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén
3 hidrogén-peroxid hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén
4 aktív oxigén (perszulfátok) hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén
5 aktív bróm hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén
6 klórdioxid hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása esetén
7 Havonta kötelező, a medencevíz vizsgálatok során a növekmény vizsgálatához szükséges. KOI vagy TOC vizsgálata kötelező.
A merülőmedencék esetén a medencevíz minősége meg kell felejen a 2. táblázat medencevízre vonatkozó határértékeinek, szűrő-forgató technológia alkalmazása esetén a szűrt víz minőségére a 2. táblázat szerinti szűrt víz követelmények vonatkoznak.
A merülőmedencék medencevizét, valamint szűrő-forgató technológia alkalmazása esetén a szűrt víz minőségét havonta szükséges vizsgáltatni akkreditált laboratóriummal. A trihalometánok vizsgálata negyedévente szükséges. Az üzemeltető helyszíni önellenőrző vizsgálatokkal kell naponta háromszor ellenőrizze a pH-t, az alkalmazott fertőtlenítőszer (szabad aktív klór, klórdioxid, hidrogén-peroxid stb,) szintet valamint az átlátszóságot. A klorit, klorát, klorid, ammónium, nitrit tartalom és az algásodást gátló anyagok mennyiségének önellenőrző vizsgálata hetente szükséges.
2. táblázat A szűrő-forgató berendezés szűrt vize, és a medencék vízminőségi követelményei
|
Paraméter |
Mérték-egység |
Határérték szűrt vízre |
Határérték merülőmedence vizére |
|
E. coli |
TKE/100 ml |
0 |
0 |
|
Enterococcus |
TKE/100ml |
0 |
0 |
|
Pseudomonas aeruginosa |
TKE/100 ml |
0 |
5 |
|
Telepszám 37°C |
TKE/ml |
500 |
100/3002 |
|
Legionella sp.1 |
TKE/100 ml |
10 |
10 |
|
Zavarosság3 |
NTU |
0,2 |
1,0 |
|
pH4 |
- |
6,5-7,8 |
|
|
Fajlagos elektromos vezetőképesség |
µS/cm |
legfeljebb tápvíz+200 |
|
|
Ammónium5 |
mg/l |
0,5 |
|
|
Nitrit |
mg/l |
0,1 |
|
|
kémiai oxigénigény6,7 KOIps vagy KOIpl |
mg/l O2 |
legfeljebb tápvíz+0,5 legfeljebb tápvíz+0,35 |
legfeljebb tápvíz+2,0 legfeljebb tápvíz+1,5 |
|
TOC (összes szerves szén) |
mg/l |
legfeljebb tápvíz+0,75 |
legfeljebb tápvíz+3,0 |
|
Klorid |
mg/l |
legfeljebb tápvíz+500 |
|
|
Szabad aktív klór8 |
mg/l |
0,5-2,0 |
|
|
Kötött aktív klór5 |
mg/l |
0,5 |
|
|
Klorát5 |
mg/l |
10 |
|
|
Trihalogén-metánok (THM)5 |
mg/l |
0,05 |
|
|
Hidrogén-peroxid9 |
mg/l |
20-200 |
|
|
Aktív oxigén (perszulfátok)10 |
mg/l |
3-8 |
|
|
Összes aktív bróm11 |
mg/l |
2,0-5,0 |
|
|
Izocianursav12 |
mg/l |
20-50 |
|
|
Klórdioxid13 |
mg/l |
0,3-0,6 |
|
|
Klorit13 |
mg/l |
5 |
|
|
Kvaterner ammóniumvegyületek14 |
mg/l |
10 |
|
|
Pelyhesítőszer-maradék: alumínium15 |
mg/l |
0,2 |
|
|
Pelyhesítőszer-maradék: vas16 |
mg/l |
0,03 |
TKE: telepképző egység
1 20 °C-nál melegebb vizű, aeroszolképző elemek esetén vizsgálandó
2fedett medencék / szabadtéri nyitott medencék
3 Üzemeltetői önellenőrző vizsgálatban helyettesíthető az átlátszóság becslésével. Utóbbi a medencefenék minden pontjának zavartalan láthatóságával egyenértékű
4 Alumíniumalapú derítőszerek alkalmazásakor a pH maximuma: 7,4. Bróm- vagy hidrogén-peroxid hatóanyag-tartalmú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén a pH határértéke 7,5-8,2
5 Szabad klór hatóanyagú fertőtlenítőszer (önállóan, vagy kombinációban) adagolása esetén
6 Hidrogén-peroxid hatóanyagú fertőlenítőszer adagolás esetén helyettesíthető TOC méréssel.
7 Cianursav tartalmú klórstabilizátor alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye / összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó.
8 Izocianurát stabilizátor alkalmazása esetén a helyszíni méréssel meghatározott minimális szabad aktív klórkoncentrációt 25 mg/l izocianursav koncentrációig 50%-kal, e felett 50 mg/l-ig 100%-kal, 50 mg/l felett 150%-kal növelni kell.
9 A hidrogén-peroxid alkalmazása csak kombinált készítmény vagy technológia esetén lehetséges.
10 Csak kiegészítő vízkezelő szerként, más engedélyezett fertőtlenítőszerrel kombináltan használható. Önállóan fertőtlenítőszerként csak az NNGYK által erre adott külön engedéllyel rendelkező termék használható.
11 Brómtartalmú fertőtlenítőszerek használata esetén.
12 Diklór-izocianurát vagy triklórizocianursav használata esetén.
13 Klór-dioxid hatóanyagú fertőtlenítőszer használata esetén.
14 Kvaterner-ammónium vegyületet tartalmazó vízkezelő szer adagolása esetén.
15 Alumínumtartalmú pelyhesítőszer adagolása esetén.
16 Vastartalmú pelyhesítőszer adagolása esetén.
A megfelelő levegőminőség biztosítására az üzemeltető köteles gondoskodni a kellő mértékű légcseréről. A merülőmedencék légterében biztosítani kell az 3. táblázatban szereplő levegőminőségi határértékeket.
3. táblázat Zártlégterű medencecsarnok, vizes kezelőhelyek légterében megengedett levegőminőségi határértékek
|
Paraméter |
Határérték |
Mérés időtartama |
|
Benzol1 |
10µg/m3 |
1 órás átlag |
|
THM2 |
50µg/m3 |
1 órás átlag |
TKE: telepképző egység
1 Akkor kell vizsgálni, ha a tápvízben kimutatható
2 Szabad klór hatóanyagú fertőtlenítőszer adagolása, valamint a tápvízben lévő jelenléte esetén
2/b típusú közhasználatú fürdőként besorolt szaunák és gőzkamrák vízminőségellenőrzését legkésőbb 2026. december 31-től kell megkezdeni és a határértékeknek való megfelelést biztosítani.
A 2023. március 19-én már üzemelő 1-es és 2/a típusú közhasználatú fürdők vízminőség-ellenőrzésére vonatkozó követelmények:
- a 37/1996 (X.18.) NM rendelet alapján, 2024. március 19-et megelőzően nem vizsgált paraméterek vizsgálatát legkésőbb 2025. március 19-ig el kell kezdeni, határértékeknek 2025. március 19-től kell megfelelni;
- a korábban is vizsgált kémiai paraméterek módosult határértékeinek legkésőbb 2025. március 19-től kell megfelelni;
- a módosult mikrobiológiai paraméterek határértékeinek legkésőbb 2025. március 19-től kell megfelelni.
Adatszolgáltatási kötelezettség
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetője évente egyszer október 31-ig tájékoztatja a járási hivatalt a szauna, gőzkamra alap- és fő műszaki adatairól, illetve az abban bekövetkezett változásokról. A járási hivatal a szauna, gőzkamra alap- és fő műszaki adataiban bekövetkezett változásokat december 10-ig Humán felhasználású vizek informatikai rendszerben (továbbiakban: HUMVI rendszer) rögzíti.
A szauna, gőzkamra vízminőség-ellenőrző vizsgálatainak eredményét az üzemeltetőnek, vagy az általa megbízott laboratóriumnak 5 napon belül fel kell töltenie az NNGYK által üzemeltetett HUMVI rendszerbe.
A HUMVI rendszerbe való feltöltéssel az üzemeltető a járási hivatal felé történő adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesíti.
A szaunák, gőzkamrák üzemeltetőinek HUMVI rendszerbe legkésőbb 2026. január 1-től -tól kell feltöltenie a vízminőségi eredményeket.
Hatósági ellenőrzés
A szaunák, gőzkamrák létesítésének és üzemeltetésének megfelelőségét a Kormányrendelet előírásainak a fennálló közegészségügyi kockázat miatt a területileg illetékes járási hivatal ellenőrzi. A járási hivatal a közhasználatú fürdő üzemeltetését, vízminőségét és higiénés állapotát a hatósági laboratóriumi vízvizsgálattal, az önellenőrző vizsgálati eredmények folyamatos nyomon követésével és helyszíni hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi. A helyszíni hatósági ellenőrzésre az 1-es típusú közhasználatú fürdők esetében félévente egyszer, szezonálisan üzemelő fürdőknél évi egyszer; a 2-es típusú közhasználatú fürdőkben saját ütemterv szerint, de a 2/a típusú közhasználatú fürdőknél legalább évi egyszer, a 2/b típusú és a 3-as típusú közhasználatú fürdőkben legalább kétévente egyszer.
A szaunák, gőzkamrák és vizes létesítményeik létesítését követően az üzemeltetés megfelelőségét a járási hivatal hatósági mintavétellel legalább egy, de maximum két hónap elteltével ellenőrzi.
Ha a járási hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy a Kormányrendelet előírásait az üzemeltető nem tartja be, és ezzel veszélyezteti a vendégek testi épségét és egészségét, vagy nem képes az üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a vendégek testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül elhárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül helyezni, a szaunák, gőzkamrák, valamint érintett vizes részlegeik működését a járási hivatal felfüggeszti, rendelkezik a forgalom előli elzárásáról, a szolgáltatás szüneteltetéséről.
A szauna, gőzkamra merülőmedencéinek üzemelését fel kell függeszteni
- ha közegészségügyi szempontból jelentős mikrobiológiai vagy kémiai határérték-túllépés fordul elő,
- ha a határérték-túllépésre vezető okokat a műszaki felülvizsgálat során nem lehet megszüntetni, vagy
- a határérték-túllépés tényére tekintet nélkül, ha a járási hivatal megítélése szerint egészséget veszélyeztető, tömeges, súlyos mértékű közegészségügyi-járványügyi kockázat áll fenn.
Abban az esetben, ha üzemeltető a Kormányrendelet előírásait műszaki meghibásodás miatt vagy egyéb okból nem tudja betartani, vagy nem képes a közhasználatú fürdő üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a csecsemők testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül elhárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül helyezni, akkor a részleget el kell zárnia, szolgáltatás szüneteltetnie kell, és a járási hivatal értesítése (HUMVI rendszer) és tájékoztatása szükséges a megtett intézkedésekről.
A mikrobiológiai vagy kémiai paraméterek határértékeinek jelentős vagy ismételt túllépése esetén a járási hivatal elrendelheti a szaunák, gőzkamrák létesítményeinek és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló egységek műszaki felülvizsgálatát.
A járási hivatal a szaunák, gőzkamrák vízminőségének vizsgálati gyakoriságát megnövelheti, illetve egyéb paraméterek vizsgálatát, vagy az üzemeltetési körülmények megváltoztatását (köztük a töltő-ürítő üzemmódban üzemelő merülő medencék esetén a töltő-ürítő üzemelés megtiltását) írhatja elő, ha:
- a helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok addigi eredményeinek nem megfelelő dokumentálását,
- rendszeres vagy jelentős határérték-túllépés miatt kifogásolt bakteriológiai és kémiai vizsgálati eredményeket,
- a fürdési célú létesítmény rendszeres túlterheltségét vagy a szauna, gőzkamra terhelésének nem megfelelő vagy nem elégséges dokumentációját,
- az előírt és a jóváhagyott közegészségügyi-technológiai szabályzatban rögzített műszaki paraméterek – különösen a forgatási teljesítmény, napi vízpótlásra használt tápvíz mennyisége, vízcsere (ahol releváns) – nemteljesülését,
- a fertőtlenítés instabilitását akár a fertőtlenítőszer-tartalom mérési eredményei, akár a bakteriológiai vizsgálati eredmények alapján (ahol releváns), vagy
- fürdővíztől eredő fertőző megbetegedés gyanúját tapasztalják.
A mikrobiológiai paraméterek határértékeinek jelentős túllépését jelenti a határérték legalább tízszeres – nulla határértéknél a kimutatási határ legalább tízszeres – túllépése. Kémiai paraméterek határértékeinek jelentős túllépését jelenti a határérték legalább kétszeres túllépése. Rendszeres nemmegfelelőségnek számít, ha a tárgyi időponttól visszafelé számítva egy éven belül a vizsgált minták több mint 30%-ánál fordult elő nemmegfelelőség.
1. melléklet
Fürdővízellátásban üzemelő berendezések, eszközök létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos szabványok
Létesítés, üzemeltetés
-
- MSZ EN 15288-1:2019 Közhasználatú fürdők. 1. rész: A tervezés és kivitelezés biztonsági követelményei
- MSZ EN 15288-2:2019 Közhasználatú fürdők. 2. rész: Az üzemeltetés biztonsági követelményei
- MSZ 15236:2013 Uszodák és fürdők vízkezelése. Szűrők
- MSZ 15233:2012 Fürdőmedencék építési és átvételi műszaki követelményei
- MSZ 15234:2012 Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással
- MSZ 15235:2011 Fürdők munkavédelmi követelményei
- MSZ EN 13451-1:2021 Uszodai berendezések. 1. rész: Közhasználatú medencékbe beépített/beszerelt berendezések/eszközök általános biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-2:2015+A1:2021 Uszodai berendezések. 2. rész: Létrák, lépcsőfokos létrák és íves fogódzkodók kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-3:2022 Uszodai berendezések. 3. rész: Közhasználatú medencékbe beépített/beszerelt befúvások, vízelvezetések és vizes/levegős vízi élményelemek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-4:2015 Uszodai berendezések. 4. rész: Rajtkövek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-5:2014 Uszodai berendezések. 5. rész: Pályaelválasztó és területfelosztó kötelek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-6:2001 Uszodai berendezések. 6. rész: A fordulásjelzők kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-7:2001 Uszodai berendezések. 7. rész: Vízilabdakapuk kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-8:2001 Uszodai berendezések. 8. rész: Szórakozási célú berendezések kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-10:2019 Uszodai berendezések. 10. rész: Ugróemelvények, ugródeszkák és tartozékaik kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ EN 13451-11:2023 Uszodai berendezések. 11. rész: Közhasználatú medencékbe épített, állítható medencefenekek és állítható elkülönítőszerkezetek kiegészítő biztonsági követelményei és vizsgálati módszerei
- MSZ-10-533-3 T (1992-03) Fürdőmedencék. Mozgatható válaszfalak és fenékelemek
- MSZ-10-169 T (1992-03) Fürdőkkel és fürdőszolgáltatásokkal kapcsolatos szakkifejezések és fogalommeghatározások
- MSZ EN 12764:2015+A1:2019 Egészségügyi berendezések. Pezsgőfürdők előírásai
- MSZ EN ISO 20380:2018 Közhasználatú fürdők. Fürdők fulladásos baleseteinek érzékelése számítógépes látórendszerekkel. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek (ISO 20380:2017)
- MSZ EN 1069-1:2017+A1:2019 Vízicsúszdák. 1. rész: Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
- MSZ EN 1069-2:2017 Vízicsúszdák. 2. rész: Utasítások
- MSZ EN 17125:2019: Magánhasználat ülőmedencék/pezsgőmedencék/fürdődézsák. Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek
- MSZ EN 17164:2019 Közhasználatú fürdők medencéiben lévő mászófalak/edzőfalak. Biztonsági és üzemeltetési követelmények
Vegyszerek, szűrőanyagok
-
- MSZ EN 15799:2022 Az uszoda- és fürdővíz kezelésére használt termékek. Por alakú aktív szén
- MSZ EN 15798:2022 Az uszoda- és fürdővíz kezelésére használt termékek. Szűrőtöltetek
- MSZ EN 15797:2022 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezelésére. Vasalapú pelyhesítőszerek
- MSZ EN 15796:2022 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezelésére. Kalcium-hipoklorit
- MSZ EN 15031:2022 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezelésére. Alumíniumalapú pelyhesítőszerek
- MSZ EN 15514:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Sósav
- MSZ EN 15363:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Klórgáz
- MSZ EN 15362:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-karbonát
- MSZ EN 15513:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Szén-dioxid
- MSZ EN 16380:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Kálium-peroxo-monoszulfát
- MSZ EN 16381:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-peroxo-diszulfát
- MSZ EN 16399:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-tioszulfát
- MSZ EN 16400:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Hidrogén-peroxid
- MSZ EN 16401:2014 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-klorid az elektrolízissel klórt előállító rendszerekhez
- MSZ EN 15078:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Kénsav
- MSZ EN 15077:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-hipoklorit
- MSZ EN 15076:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-hidroxid
- MSZ EN 15075:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-hidrogén-karbonát
- MSZ EN 15073:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-diklór-izocianurát-dihidrát
- MSZ EN 15072:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Nátrium-diklór-izocianurát, vízmentes
- MSZ EN 15031:2013 Vegyi anyagok az uszoda- és fürdővíz kezeléséhez. Alumíniumalapú pelyhesítőszerek
| Dokumentum neve | sorrend | Dátum |
|---|---|---|
 Szaunák_NNK útmutató_2024_1.verzió.pdf | 2024-09-20 |
